en-125 éves a „Korona”

05/12/2019

Az 1867-es kiegyezés utáni országos gazdasági és kereskedelmi élet beindulásával a csurgói polgárosodás is már egy olyan fokára ért el, hogy társadalmi igény jelentkezett egy új közösségi, kulturális helyszín megépítésére. Ezért tudatos városrendezési elhatározással jelölték ki a Széchenyi tér sarkára, 1893 tavaszán az első legnagyobb csurgói középület, a "Vendéglő a Magyar Koronához" megépítését, melyet aztán pontosan 125 éve, 1893. október 22-én már meg is nyitották.

A nagyszabású építkezés első lépéseként Postek Antal községi bíró és Szabó Antal községi jegyző 1893. április hó 9-én kelt levelükben kértek engedélyt a főszolgabírói hivataltól, miszerint:
"Csurgó nagyközség szándékozik Csurgó újvárosban Széchenyi tér 395 népsorszám alatt felvett korcsma helyiségül szolgáló házát földig lebontani, és annak helyére az / alatt csatolt tervrajz szerinti új korcsmát építeni." Ezen a helyen állt térképpel igazolhatóan a "Korona" elődje, a "Fehér ló", Csurgó egyik állandó italmérési joggal rendelkező vendéglője is.

A Morandini testvérek, középen Roman Morandini /forrás/

A korcsmának nevezett, eklektikus stílusú "Korona" nagyvendéglő építését az olasz származású, nagykanizsai Roman Morandini építőmester tervei alapján kezdték meg. A község 300ft-ot fizetett a tervekért.

A Korona eredeti alaprajzát a MNL Somogy Megyei Levéltárának "Műszaki dokumentációk a főszolgabírói iratokban" adatbázisában tekinthetjük meg, melyek szerint a földszinten bolt, bormérés, kávéház, étterem, konyha és a vendéglős lakása kapott helyet. Míg az emeleten a nagyterem, a casinó, az olvasó és billiárd terem, valamint a nyugati oldalon öt kisebb szálló szoba helyezkedtek el.

Az első írott híreket a Csurgó című újság, 1893. szeptemberi számában olvashatjuk, melyben beszámolnak a szálló rohamos épüléséről. A téglákat a József Attila utcai temető szomszédságában volt Jünker téglagyárból vásárolták. A kavicsot és a vaselemeket vonaton szállították, majd lovas kocsikkal hozták a helyszínre. A munkálatokon egyszerre több szakember is dolgozott. A szükséges segéderőt napi bérfizetéssel Csurgóról és főként Berzencéről fogadták fel.

Korona az 1900-as évek elején /forrás/

Az építkezés folyamatában kisebb viták, problémák is adódtak. Roman Morandini, a Korona tervezője a kialkudott 300 Ft tiszteletdíjon kívül, még 50Ft-ot kért, melyet a képviselőtestület elutasított. Az eredeti műszaki átadást 1893. október 1-re tervezték, azonban hibás lépcső és az emeleti nagyterem födémének bizonytalansága és rezonanciája miatt a kaposvári Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal csak október 15-én, részlegesen vette át az épületet. Még ekkor sem lett az épület külseje lemeszelve, ugyanis a falakat túl nedvesnek találták.

Az emeletet ezért még nem, de a földszintet így már meg tudták nyitni. Az átadási ünnepséget nagy várakozás előzte meg. Az időközben kiválasztott első bérlő, Bogári Ignácz pontosan 125 éve, 1893. október 22-én délután 14 órára tette a hivatalos, Kotyi József cigányprímás és bandája által kísért, ünnepi vacsorás megnyitót.

A rendezvényen Csurgó minden társadalmi rétegéből voltak érdeklődők. Ámulva csodálták a szépen bebútorozott, tágas termeket, az új edényezettel szépen terített asztalokat. A Korona vendégköre így a helyi és a vidéki vendégekkel is rohamosan bővült. Ezért aztán a bérlő, Bogári Ignácz a vendégek elé minden Csurgóra érkező vonathoz a saját fiákerét küldte le, csekély 30 korona viteldíj ellenében.

Mindezek ellenére azonban a tisztasággal és a kiszolgálással is meggyűltek a bajok. Korabeli leírások szerint a vendéglő piszkos, büdös volt. A két pincér tanulatlan, illetlen modorára is sok panasz érkezett.

A bérlő Bogári Ignácz vendéglős folyamatosan ittas volt. Egy alkalommal Antal Géza helybeli fényképészt verte meg. Máskor a felesége és cselédei ruháit gyújtotta fel, őket nagy késsel kergette. Ezért aztán 1894 februárjában áprilisi, végleges felmondásra kötelezték.

A Korona átvétele Hőke Kálmán csurgói főmérnök közben járásával is csak 1894 szeptemberére valósult volna meg, ha a vállalkozó pótolta volna az 1 év alatt előjött hiányosságokat. Végül is a karzat és a lépcsőkorlát hibáinak kijavítása után 1894. október 28-ára esett a végleges birtokba vétel.

A Korona vendéglő megépítése, és környezetének "úrivá" tétele a György (ma Petőfi tér) parkírozására is mozgalmat indított el, Mátray Gyula képezdei igazgató főrendezésével. Novemberre Festetics Tassiló gróf a csurgói főerdészeti hivatal útján ígéretet tett a mai Petőfi és Széchenyi tér parkírozáshoz szükséges facsemeték biztosítására.

A Korona átadását követő pár éven belül, hamar kiderült, hogy az öt hálószoba kevésnek bizonyult. Így az akkor még udvari részre egy szállószobákból új részt terveztek építeni, melyre 1902 februárjában 9257 korona hitel felvétel engedélyezett Csurgónak Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága. Ezt követően Sárközy Andor jegyző és Pataki Antal bíró már ki is írták az "árlejtést", mai szóval pályázatot a Korona melletti épület (ma Petőfi tér 1.) felépítésére. A kiírást Lang Mór helyi vállalkozó nyerte el, 9200 koronáért.

A Korona hátulról, jobbra az 1902-ben épült szállórésszel. Az udvarban istálló és nyitott pajta a lovak és kocsik számára. (Ma ez a terület a Petőfi tér 1. és 1/a.) /forrás/

Májusra már tető alá került az épület, és felépült az új kerítés is. 1902 júliusára aztán már egy-két apróbb javítás után át is lett adva a Korona új szálló épülete.

A fejlődés ezután sem állt meg. 1913 júniusában, Panácz Antal bérlő idejében további új bútorzattal, felújítva adták át a szép, lugasos, virágos kerthelyiséget.

A Korona életének elmúlt 125 éve során aztán még több kisebb-nagyobb átalakítás, tulajdonos, és elnevezés is váltogatta egymást: szálloda, vendéglő, nagyvendéglő, korcsma, fogadó, stb. 1919-ben a Vörös Forradalom Tanács Szállodára keresztelte. 1948-ban államosították, majd szövetkezeti tulajdonba került. Csokonai szerelmének emlékére Lilla presszó is működött a falai között. Sok csurgói emlékében elevenen élnek a teltházas mozi élmények is. Az önkormányzat 1994-ben visszakapta, részlegesen értékesítette, majd részben vissza is vásárolta a tulajdonjogát. Korona egyes részeinek azóta is folyamatosak a tulajdonosi és bérlői változásai.

A Korona a 2000-es évek elején

Jelenleg alszik és álmodik ez a 125 éves, de még vénségében is szépséges öreg hölgy, a Korona. Álmodik egy szép jövőről, melyben megfiatalodva, új ruhában, csillogó ablakszemekkel ünnepelhet majd egy következő születésnapot.

Vargáné Hegedűs Magdolna


forrás: https://csurgo.hu/hu/hirek/1-hirek/571-125-eves-a-korona?fbclid=IwAR2kGahPeGLXPQL1u9gZyIhc3lCoMIBI7fmdZ6N3HGtCXzoWqNK-XJTjjog


Kapcsolat

Csurgó Város Önkormányzata
8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.
Telefon: 82/471-388
Telefax: 82/471-095
E-mail: hivatal@csurgo.hu